2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel kés¿bb már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszer¿en legyártják, akár a gépalkatrészeket.
2100-ban megalkotják az els¿ szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és él¿, így valójában nem is min¿sül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az él¿ robotokat el¿ször veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük ¿mégsem ér annyit". Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaer¿t, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremt¿ik ellen. Az els¿ robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsem¿b¿l feln¿tté fejl¿djenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.
2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azel¿tt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs m¿szer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. S¿t, még önmagukról sem.
A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlél¿it, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.
Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind ¿rültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?