Az életszínvonal emelkedés a világ bármely pontján energiafelhasználás nélkül nem elképzelheto, viszont ennek hátterét biztosító fosszilis energiaforrás-készleteink végesek. Célomként tuztem ki, hogy felhívjam a figyelmet a mezogazdaság pazarló viselkedésére és bebizonyítsam, hogy a mezogazdaságnak arra kellene törekedni, hogy energiaszükségletének minél nagyobb hányadát fedezze saját forrásból, valamint arra, hogy a melléktermékeket minél nagyobb mennyiségben vigye vissza a biológiai körforgásba. Célkituzésem volt, hogy a szolovenyige, mint energiaforrás optimális felhasználásának módját megtaláljam, amelyhez munkaszervezési-gazdasági vizsgálatokat végeztem egy önálló kérdoíves felmérésre és konkrét esettanulmányra alapozva, továbbá megvizsgáltam a technológiai- környezetvédelmi aspektusait is a venyige energetikai felhasználásának. Eredményeim a megújuló energiapolitika kidolgozóinak segítséget nyújthatnak annak bizonyítására, hogy az elmúlt idoszakban kibocsájtott jelentos állami támogatás, amely a biomassza önkormányzati hasznosítására irányuló beruházásokat támogatta, az általam vizsgált feltételek esetén a beruházások megtérülnek.